Hogyan épül fel a külhoni magyarságot támogató szervezetrendszer? Valóban megszűnt a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH)?

Igen, a HTMH 2006. december 31-ével megszűnt. Jogutódja a Miniszterelnöki Hivatal egyik szakállamtitkársága lett: ezen belül a Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya végzi a külhoni magyarsággal kapcsolatos teendőket. Emellett más minisztériumok (elsősorban az Oktatási és Kulturális Minisztérium) is ír ki pályázatokat.

Működik-e a Szülőföld Alap? Mi lett a közalapítványok sorsa?

Igen, a Kormány úgy döntött, hogy a különböző pályázati pénzeket ezentúl a Szülőföld Alap bírálja el, mert így olcsóbban működik a rendszer, nem kell több intézményt is működtetni, és az Alapban minden határon túli régió képviselői jelen vannak, lehetőségük van a támogatási célok meghatározására és az együttdöntésre. Az Apáczai és az Illyés Közalapítványok feladatait ezentúl az Alap látja el, míg az Új Kézfogás Közalapítvány munkáját a Corvinus Zrt. veszi át. Az Alap közvetlenül a www.szulofold.hu honlapon érhető el.

Miért használják a „külhoni magyarok” kifejezést egyre gyakrabban a határon túli magyarok helyett?

Mert úgy véljük, a Kárpát-medencei országok csatlakozása az Európai Unióhoz hozzájárul a határok fokozatos lebontásához, ezért helyesebb ezt a kifejezést használni. Az EU már ma is biztosítja, hogy a Kárpát-medence magyarságának 90%-a közös határok között éljen.

Összehívásra kerül-e még a MÁÉRT?

A Kormány véleménye szerint a ’90-es években létrejött fórum szerepét betöltötte, már nem működött hatékonyan. Ezért a korábbi egy elemre szűkített kapcsolattartás helyett a Kormány a magyar-magyar párbeszéd sokszínű fórumrendszerének működését támogatja. Ebben a rendszerben helye van a köztársasági elnök által szervezett egyeztetéseknek, a KMKF-nek, valamint a települések közötti együttműködésnek is. A kormányzati szintű együttműködési fórum a Magyar-Magyar Kormányzati Konzultáció nevet kapta, amelynek keretében minden régió magyar pártjának vezetői lehetőséget kapnak arra, hogy a miniszterelnökkel és a Kormány tagjaival egyeztessék terveiket, meglátásaikat.

Ha pályázni akarok, hova lehet fordulni?

Magyarországon a külhoni magyarok számára a legtöbb pályázatot a Szülőföld Alap írja ki. Ezen felül a minisztériumok is nyújtanak támogatást, elsősorban a Miniszterelnöki Hivatal, illetve az Oktatási és Kulturális Minisztérium. Érdemes megnézni az egyes tárcák honlapjait. Az uniós fejlesztési pénzekre való pályázati lehetőségekről a fejlesztéspolitika részben szólunk.

Valóban megszűntek a kis összegű támogatások?

Nem, ez nem így van. A Szülőföld Alapban az a megállapodás született, hogy az egyes régiók kereteinek 10%-át egy-egy helyi lebonyolító szervezet, alapítvány pályáztatja meg, kimondottan a kis összegű támogatásra pályázók részére. Érdemes figyelni ezen szervezetek felhívásait!

Mik azok a „nemzeti intézmények”?

Új fogalomként vezettük be a nemzeti jelentőségű intézmények és programok elnevezést. Ennek célja, hogy legfontosabb közös intézményeink, iskoláink, egyetemeink, kollégiumaink, színházaink, szakmai műhelyeink minden évben, előre tervezhető módon támogatást kapjanak, elsősorban a működésükre. Ezzel biztosabb lábakra állíthatjuk őket. Az ide sorolt intézmények körét minden évben, szigorú minőségbiztosítási szempontok alapján újra kell tárgyalni. Emellett minden évben megnevezzük azokat az aktuális rendezvényeket, amelyeket jelentőségük miatt finanszírozni kívánunk.

Miért kapják meg a pályázók nehézkesen a támogatásokat?

Egy-egy támogatás útja az igény beadásától az elszámolásig hosszú és nem mindig egyszerű. A jogszabályok maradéktalan betartását mindig szem előtt kell tartanunk, ezért sok ellenőrzési fázison megy keresztül a támogatás, pénzügyi és jogi szempontból. Igyekszünk a lehető leggyorsabban eljárni, de a pályázók is segítenek azzal, ha a szükséges mellékleteket, dokumentumokat pontosan, időben eljuttatják hozzánk.

A nem a Kárpát-medencében élő magyarok semmilyen segítségre nem számíthatnak?

De igen, az ún. „nyugati magyaroknak” is segíteni szeretnénk. Részükre nem elsősorban anyagi támogatást nyújtunk, hanem szakmai segítséget: tankönyvíráshoz, a magyar nyelv (újra)-tanulásához, óvónők küldésével, ösztöndíjakkal. Célunk elsősorban a nyugati diaszpórával való jó együttműködés, a magyar közösségekkel való kapcsolatépítésük elősegítése. Minderről bővebb információ a Kárpát-medencén kívül élő magyarok támogatása menüpont alatt található.

Miért módosították a Kedvezménytörvényt?

A kedvezménytörvényt az Országgyűlés egyhangúlag módosította az eljárás egyszerűsítése céljából. Az igénybe vehető kedvezményeket a módosítás nem érinti! A legfontosabb változás, hogy minden kiadott Magyar igazolvány a jogosult élete végéig érvényes automatikusan, nem kell őket meghosszabbítani. Emellett megszűntek a diák- és pedagógusigazolványok, a kedvezményeket a Magyar igazolvánnyal lehet igénybe venni. Ha az igazolvány betelt, pótfüzetet kell kérni, melyet csatolnak az igazolványhoz.

Hol működik a hivatal Budapesten?

Gémesi Ferenc szakállamtitkár úr hivatala a MeH Kossuth téri épületében, de a Főosztály és a Szülőföld Alap Iroda a Báthory u. 12-ben.