Tájékoztató füzeteket jelentetett meg a kárpátaljai, horvátországi, szlovéniai és ausztriai magyar szülőknek a magyar beiskolázás érdekében a Miniszterelnöki Hivatal (MeH). A kiadványokat és az ukrajnai magyar oktatás helyzetéről készült tanulmányt csütörtökön mutatták be a MEH-ben.
A tájékoztató füzetek az első anyagok, amelyek a 2008 októberében megalakult Szórvány Tanács közreműködésével készültek el - hangsúlyozta Gémesi Ferenc, a MEH kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára. Mint mondta, a kiadványok hozzájárulhatnak, hogy a szülők úgy érezzék, van értelme magyar nyelvű iskolába járatni gyerekeiket. A munkaerő-piacon ugyanis keresettek azok a fiatalok, akik egynél több nyelvet beszélnek. A jó magyar nyelvismerettel könnyebb a többség nyelvét is elsajátítani - mondta Gémesi Ferenc.
Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola és a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke az ukrajnai magyar oktatás helyzetét elemző tanulmányt ismertetve elmondta, hogy "2007 óta nyílt kisebbségellenes támadás tapasztalható az ukrán oktatási minisztérium részéről", amely törvényekben, rendeletekben jelenik meg. Úgy várnak el magas szintű ukrán irodalmi és nyelvi ismereteket a kisebbségektől, hogy nem biztosítanak hozzá megfelelő feltételeket: tankönyveket, segédanyagokat és képzett tanárokat. Ennek következtében romlik a kárpátaljai magyar diákok továbbtanulási esélye. Ennek egyik következménye, hogy a magyar szülők inkább ukrán nyelvű osztályokba íratják be gyermekeiket. Orosz Ildikó szerint nem az iskolai oktatás nyelvén, hanem inkább az ukrán nyelv tanításán kellene változtatni.
Csernicskó István, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektorhelyettese, a kárpátaljai szülőknek szóló ismeretterjesztő füzet társszerzője, elmondta: a kiadvány amellett érvel, hogy mindenki "azon a nyelven tanuljon, amelyen a legjobban tud". Az ukrán oktatási minisztérium érvelésével ellentétben az jelentene valódi esélyegyenlőséget - tette hozzá -, ha mindenki a saját anyanyelvén tehetne érettségi és felvételi vizsgát. A jelenlegi "furcsa érvelés" azt sugallja, hogy "akkor fogsz érvényesülni, ha fokozatosan ukránná válsz". A rektorhelyettes felhívta a figyelmet arra, hogy a kárpátaljai magyaroknál a nemzeti azonosságtudat szoros kapcsolatban áll a magyar nyelvvel: "ennek elvesztése együtt jár a magyar identitás elvesztésével". Azok az ukrajnai kisebbségek, amelyeknek nincs viszonylag kiterjedt iskolahálózatuk (fehéroroszok, lengyelek, bolgárok) már ukrán vagy orosz anyanyelvűeknek vallják magukat. A magyar iskolahálózat ezért alapfeltétele annak, hogy a magyar identitás hosszú távon is fennmaradjon Ukrajnában - mutatott rá.
Kristofori Olga, a munkácsi Szent István római katolikus líceum igazgatója személyes tapasztalatairól beszámolva elmondta, hogy a városi környezetben felnőtt diákjaik ugyan jobban beszélnek ukránul, mint a vidéki kisebb településekről érkezők, segédanyag híján viszont nem tudják elsajátítani megfelelő szinten az ukrán nyelvet. Ezért csökkenhet a felsőfokú végzettségüek aránya és nőhet a Magyarországon továbbtanulók száma. "Kárpátalja azt szeretné, ha helyben maradna a magyar értelmiség" - mondta.
Ambrus Pál, a Técsői Református Líceum igazgatója arra hívta el a figyelmet, hogy már a 2008-as érettségi is súlyos gondokat okozott a kárpátaljai magyar iskoláknak.
Gémesi Ferenc emlékeztetett arra: az ukrán félnek felajánlották, hogy magyarországi szakemberekkel szívesen segítenek oktatási módszertani csomag kidolgozásában, ám eddig még nem kaptak választ. A Miniszterelnöki Hivatal mellett működő Szórvány Tanács feladata, hogy javaslatokat, stratégiát dolgozzon ki a Kárpát-medencében szórványban élő magyarság segítésére.
Tanulmány az ukrajnai magyar oktatás helyzetéről
Tájékoztató füzetek:
